In-vitro-fertilizációs kezelés
Mely pácienseknek van szükségük az in vitro fertilizációs kezelésre?
Azok a meddő betegek, akik legalább 1 éve sikertelenül próbálnak teherbe esni, választhatnak egy egyszerűbb kezelést (attól függően, hogy mi a meddőségük oka), de választhatják az invazívabb, de sokkal hatékonyabb in vitro fertilizációs kezelést (IVF). Az IVF különböző okok miatt lehet indikált, például női meddőségi tényezők (petevezető elzáródás, előrehaladott anyai életkor, alacsony petefészekrezerv, endometriózis) vagy férfi meddőségi tényezők (csökkent spermiumkoncentráció vagy mozgékonyság) miatt, de az ismeretlen eredetű meddőség esetén is (vagyis nem találtak nyilvánvaló meddőségi okot, és a korábbi egyszerűbb kezelések sikertelenek voltak).
Milyen vizsgálatokra van szükség az in vitro fertilizációs kezelés előtt?
Az IVF kezelés megkezdése előtt egy orvosi konzultációra kerül sor a női páciens petefészekrezervének ultrahangos vizsgálatával, hormonvizsgálattal (pl. AMH), valamint részletes spermavizsgálattal együtt. A kezelés megkezdése előtt egy egyszerű vérvizsgálatot, például vérképet, véralvadási vizsgálatot és fertőző szűrővizsgálatokat is kérnek a pár mindkét tagjától. A korábbi megbetegedésben szenvedő betegeket alaposan ki kell vizsgálni, hogy fel lehessen becsülni az IVF kezelés esetleges kockázatát.
Hogyan zajlik in vitro fertilizációs kezelés folyamata?
Az IVF kezelés egy 10-12 napig tartó, szubkután injekciókkal és sorozatos ultrahangos megfigyeléssel végzett petefészek-stimulációs folyamatot foglal magában, amely a petesejtek leszívásában csúcsosodik ki, ami egy rövid, 10-15 perces, bódításos anesztézia alatt végzett eljárás. A kinyert petesejteket az embriológus a laboratóriumban ellenőrzi, és az érett petesejteket hagyományos módon vagy ICSI-eljárással megtermékenyíti. Az így nyert embriókat hosszabbított embriókultúrával tenyésztik, majd visszaültetik a méhbe, vagy lefagyasztják őket későbbi felhasználás céljából. Az embrióbeültetés után 10-14 nappal terhességi teszt igazolja, hogy az embrió beágyazódott-e vagy sem.
Milyen módszereket alkalmaznak a petesejtek megtermékenyítésére?
A petesejtleszívást követően begyűjtött petesejteket hagyományos IVF-eljárással (amikor nagyobb mennyiségű spermiumot inkubálnak minden egyes petesejttel együtt egy speciális laboratóriumi edényben) vagy az intracitoplazmatikus spermiuminjekciós (ICSI) eljárással (amikor az embriológus mikroszkóp segítségével egyetlen kiválasztott spermiumot fecskendez be minden egyes érett petesejtbe) lehet megtermékenyíteni. Az ICSI-t általában súlyosabb férfi eredetű meddőségi tényező esetén alkalmazzák, de akkor is alkalmazható, ha a spermiumok normális paraméterekkel rendelkeznek, és a megtermékenyítés optimalizálása a cél.
Milyen mellékhatásai és kockázatai vannak az in vitro fertilizációs kezelésnek?
Az IVF kezelés fő mellékhatásai átmenetiek és reverzibilisek, mint pl. alhasi puffadás, mellek érzékenysége, amely a petefészek tüszők növekedésével és magasabb hormonszintekkel van összefüggésben. A kockázatok közé tartozik a petefészek túlstimulációs szindróma (OHSS), amely manapság gyakorlatilag teljesen megelőzhető speciális hormonális gyógyszerek és biztonságos petefészek-stimulációs protokollok alkalmazásával. A petesejtleszívás kis műtéti kockázattal járhat (<0,5%), mint például belső vérzés, anatómiai struktúrák sérülése vagy kismedencei fertőzés. Ha az embrió sikeresen beültetésre került, mindig fennáll a korai vetélés és/vagy a későbbi terhességi komplikációk kockázata.
Az in vitro fertilizációs kezelés egy biztonságos eljárás?
Az IVF kezelés nagyrészt biztonságos eljárásnak számít. A petefészek-túlstimulációs szindróma kockázata nagymértékben csökkenthető, és magával a petesejtleszívással kapcsolatban is csak egy nagyon kis műtéti kockázat (<0,5%) áll fenn. Hosszú távú mellékhatásokról nem számoltak be, és szükség esetén az IVF kezelési ciklusok többször is megismételhetőek.
Vannak-e jelentős kockázatai az in vitro fertilizációs kezelésnek az utódokra nézve?
Az IVF kezelésből született gyermekek általában egészségesek, és csak néhány esetben lehet magasabb a veleszületett rendellenességek kockázata, amely gyakran a szülők ivarsejtjeinek genetikai problémáihoz kapcsolódnak. Ez a rizikó csökkenthető a preimplantációs (embrióbeültetés előtti) genetikai vizsgálat alkalmazásával (PGT-A) vagy a szülők prekoncepcionális (fogamzás előtti) genetikai vizsgálatával (például hordozói genetikai vizsgálat).
Mekkora az in vitro fertilizációs kezelés sikerességi aránya?
Az IVF kezelés sikerességi aránya nagymértékben függ a női életkortól, de a spermiumok minőségétől, a méh állapotától és a beültetett embrió minőségétől is. Általában fiatalabb nőknél (<35 év) az embrióbetültetés terhességi aránya akár 50-55% is lehet, míg a 30-as évek végén és a 40-es évek elején fokozatosan csökken, egészen 10-15%-ig. A várható kumulatív sikerességi arány magasabb lehet, ha egyetlen stimulációs ciklusból több embrió is származik és ezek egyenként kerülnek beültetésre.